2018. április 29., vasárnap

12 dühös ember - 1 gyűlölködő ember


Tegnap újra megnéztem az 1957-es „12 Angry Men”-t.

Még mindig hatalmas, nagy hatású filmnek tartom, ami eszméletlenül nyomasztó, fullasztó, fojtogató...

...ám amikor 1:17:55-kor beszélni kezdett a 10. esküdt, Ed Begley, akit Képessy József szólaltatott meg magyarul...


...a két percig tartó monológjában döbbenten ismertem fel jelenlegi diktátorunk EP beszédét a bevándorlási válságról.

Nem hittem volna, hogy ennyire messzire, és egy ilyen klasszikushoz nyúl vissza - de félreérthetetlen, és egyértelmű, hogy innen merítette az „ihletet”.

Idézem:

 
„Esküszöm, én nem értem magukat! Mindenáron, mindenképp menteni akarják, pedig nem fog sikerülni! Láthatták azt a fiút, akárcsak én! Nem hiszem, hogy bevették azt a link mesét a késről, hogy kilyukadt a zsebe, meg hogy kipotyogott, meg hogy moziban volt! Ez a fajta mind hazug, a leheletük se igaz! Maguk is épp oly jól tudják, mint én! Ezeknek fogalmuk sincs, hogy mi a becsület! És tudják mit mondok?! Ezeknek az se nagy ügy, hogy eltegyenek valakit láb alól! Bizony uraim! Berúgnak, mint a disznó, mert állandóan isznak, mindegyik iszik! Hát maga csak tudja! És bumm: ott van egy kiterítve! De nem is tehetnek róla, ilyen a természetük, ilyennek születtek: söpredék!... Hová megy?!... Ezeknél nem számít egy emberélet úgy, mint nálunk! Nézzék csak, ezek állandóan isznak, verekszenek, meg szeretkeznek! Ha egy ember meghal, ők ugyan nem bánják! Persze, akadnak köztük rendes fickók is, én ezt soha, egy percig sem tagadtam. Én is ismerek ilyeneket, de ezek a kivételek. De a legtöbbje érzéketlen állat, aki mindenre képes!... Mi az?! Mi történik itt?!... Én csak figyelmeztetem magukat: helyrehozhatatlan hibát követnek el! Ez a kölök hazug, mindegyik hazug, én ismerem őket!... Hallgasson meg!... Ezek nem emberek! Ezekből kiveszett minden érzés!... Mit csinálnak?! Mi van magukkal?! Én… én kiteszem itt a lelkemet, és maguk… Hallgasson meg! Én… én… mi… Ez a rothadt kölyök, és egész fajtája! Hát maguk csak tudják?! Ezek ellen védekezni kell! Ezek veszélyes emberek! Ezek… Mi ez? Figyeljenek! Figyeljen rám!”

Esküszöm… kivert a verejték, és kirázott a hideg, amíg hallgattam, annyira döbbenetes a hasonlóság…

És – biztosan tudjátok – ami közben történik, az is ugyanaz, ami a mi diktátorunk beszéde alatt történt az EP-ben: ugyanis a többi esküdt egymás után áll fel az asztaltól, elfordulnak, és hátat fordítanak a 10. esküdtnek…


...amit ő egyszerűen nem ért, nem lépes felfogni, hogy a többiek miért nem látják úgy az egész helyzetet, ahogy ő, miért nem acsarognak, fröcsögnek, mocskolódnak, gyűlöl(köd)nek úgy, mint ő maga.

Egyedül a 4. esküdt, E. G. Marshall, akinek a magyar hangja Szakáts Miklós, figyeli végig figyelmesen, mozdulatlanul és szenvtelenül az egész beszédet, és a 10. esküdt utolsó (már-már kétségbeesett) kérése konkrétan neki szól – amire a 4. esküdt válaszol is.


„- Figyeljen rám!
- Én figyeltem. De most üljön le, és többé ki ne nyissa a száját!
- Miért…? Mi baj van...? Nem értem…”


Remélem, mi legalább értjük... :sör:

Tanulságos volt: nem hittem volna, hogy _ilyen_ tanulság is lesz egyszer ebben a klasszikus filmben.

Döbbenet.

2018. április 28., szombat

Konok Péter - Önszerintem

Ezt a posztot most találtam, de annyira a szívemből szól, annyira egyetértek minden egyes szavával, hogy látni akarom a blogomon is. :respect:



Konok Péter
:respect:


"Megkonzultáltam magammal.

Önszerintem Orbán Viktort és bűntársait őrizetbe kellene venni, azután haladéktalanul ki kellene toloncolni mindenhonnan, de ha ez nem megy, akkor önszerintem dolgozniuk kellene addig, amíg itt vagy másutt vannak, hogy kitermeljék az itteni vagy másutti költségeiket.

Önszerintem Európának és önmagamnak, valamint a szalonkáknak, a szomszéd néninek, a hajléktalanoknak, a munkanélkülieknek, a dolgozóknak, nyugdíjasoknak, a diákoknak, és úgy általában a kerek világnak nincs szüksége Orbán Viktorra és bűntársaira; önszerintem a kutyám (aki amúgy áldott jó lélek), megharapná Orbán Viktort, és megbetegedne a húsától; a macskáim le se szarnák (mondjuk ők mást se...), a botsáskáim halottnak tettetnék magukat miatta. 

Önszerintem Orbán Viktorra és bűntársaira kizárólag Orbán Viktornak és bűntársainak van szüksége, de még a bűntársai is egyre inkább rádöbbennek, hogy nekik sem, csak ettől én nem fogok velük szolidaritást érezni. 

Önszerintem valahol egészen máshol szeretnék élni, de leginkább úgy, hogy ez a máshol itt legyen, ahol megszoktam, tudom, hogy melyik fiókban vannak a (nem ezüst-) kanalak és milyen fák nőnek a következő domb mögött, úgyhogy önszerintem nem nekem kellene mennem, hanem a kanáltolvajoknak és a fanyüvőknek, mert önszerintem nem a Szíriából menekülő csecsemők, a Boszniából megszökő fiatalok, vagy a veszett szalonkák és a hazatelepülő medvék jelentik a veszély az életünkre, hanem Orbán Viktor, a rokonai, a barátai és üzletfelei, ölbéli nácijai és ellenzékei, az egész francos miskulancia, akik önengemet nem zavarnának, ha négy fal között csinálnák, amit csinálnak, csak az ablakon legyen sűrű a rács, és a vasajtón legyen gondosan letakarva a kukucskalyuk."


Köszönöm, hogy ezt így leírta, Uram! :respect:

2018. április 25., szerda

Den of Thieves – Gengszterzsaruk & Buhera mátrix & 12 Strong – 12 katona


Egy jó film – meg egy, ami jó _lehetett volna_ – és egy, amit kár volt leforgatni… :-/


Den of Thieves – Gengszterzsaruk


A végén arra gondoltam, hogy ez a „Heat – Szemtől szemben” és a „The Usual Suspects – Közönséges bűnözők” szerelemgyereke (érdekes, hogy mindkét említett film 1995-ben készült…).

És ez nekem bejött. :sör:

Meg sem éreztem a monstre, 2 óra 28 perces játékidőt: annyira lekötött, annyira érdekes és izgalmas volt, annyi remek – fenyegető, férfias, macho – karakter sorakozott fel benne, hogy teljesen hitelesnek találtam mind bűnözői, mind rendőri szinten: és az elejétől fogva érződött, ha ezek egyszer úgy igazán felállnak egymással… ott kő kövön nem marad. :sör:

És így is lett. :thumbsup:

Pablo Schreiber-t az American Gods után újra megtalálta egy hálás, kemény legény szerep: és rohadtul jól állt neki. :sör:
 

Gerard Butler pedig nagyszerű volt, mint törvényeket és irányelveket nem tisztelő főzsaru.

Amikor pedig ezek ketten egymásnak feszültek, abból valami rohadt jó adok-kapok jött ki. :sör:

Mondjuk, hogy Gerard Butler nincs 300-formában, az abból elég nyilvánvaló volt, hogy a szénné gyúrt Pablo Schreibert egyfolytában félmeztelenül mutogatták – Gerard meg állandóan nyakig volt öltözve… :-P :-/

Mindegy: ettől még érezte az ember, hogy tökös csávó – csak a kontraszt elég nagy volt.

Igazából csak a film után két nappal jöttem rá arra, hogy a történet szempontjából teljesen irreleváns volt, hogy Butler mit huzakodik a filmbeli feleségével: végig vártam, hogy „hopp!” egyszer csak értelmet (távlatot) nyer a családi vonal… de nem történt ilyen áttörés.

Talán így próbálták ellensúlyozni, hogy hiába remek nyomozó, ha közben szar férj és csapnivaló apa… nem tudom. :-P

De az biztos, hogy a kevesebb több lett volna belőle, mert a családi háttérdráma nem vezetett sehova.

Ettől függetlenül remek kis film lett a Den of Thieves. Meglepően remek. :sör:


Én csak egy „agyatlan akciófilmet” vártam – és kellemesen meglepődtem, amikor kiderült, hogy nagyon is van „agya”. :thumbsup: :respect:


Buhera mátrix


Régi adósság/elmaradás került bepótolásra.

És ismét bebizonyosodott, hogy amiért valaki remek stand up komikus, remek kabarészerző – azért nem biztos, hogy egy filmet is tető alá tud hozni a gegjeivel.

Én _imádom_ Litkai Gergelyt. Nagyon bírom az egyedi, entellektüel humorát, jellegzetes előadásmódját – úgy az egész csávót, ahogy van. :-) :sör:

Ám a három etapra osztott film (Sejsze, Vízóra, Vezetési órák) sajnos nem sikerült egyenletesen minőségűre – még a meglehetősen rövidnek mondható, 77 perces játékidő ellenére sem. :-/

Nálunk csak az első etap (Sejsze) okozott osztatlan sikert, és felröhögéseket – a második kettőt… szerintem inkább javarészt untuk. :-PPP

Túltolt, már nem humoros, inkább idegesítő helyzetek, végletekig kifacsart szituációk: amik lehet, hogy mikrofon előtt előadva (5 perc alatt) derültséget okoznak, de 25-30 percre elnyújtva… hááát… már nem annyira viccesek.

Egy kivételével remek színészi játékot láthattunk végig – de az az egy sajnos rendesen mellément: Tóth Orsolya. :-/// Végig az volt a meggyőződésem, hogy ő Litkai Gergely egyik civil barátja, és teljesen amatőrként van jelen – barátságból.

Nos… ez nem így van. :-P Nem tudom, hogy esetleg a forgatás és a film volt számára ennyire érdektelen, hogy minimális beleélés nélkül, gyakorlatilag kívülállóként mondta el a mondatait, vagy valami egészen más miatt volt indiszponált és érdektelen, de végeredmény szempontjából nem is érdekes. Fájdalmasan kilóg a remek szereplőgárdából. :-///

Összegezve sajnos azt kell mondjam: nagyon jó nevek jöttek össze ebbe a filmbe – mégsem sikerült egy nagy durranást („Nagy durranást”, érted?! ;-) :-) ) összehozni.

Kicsi és savanyú. De a miénk! :-/// :-PPP


12 Strong – 12 katona


Erről aztán semmi kedvem nincs írni – de igazából nincs is mit. :-PPP

Egy marha gyenge „amcsi, katonás, hősfilm”. Senkit nem szerettem meg benne, senki nem érdekelt.

Igazi idő- és életrabló. :-PPP


2018. április 22., vasárnap

Ultimate Braai Master s05



Van, amikor csak szépen kikopok egy-egy korábban kedvelt sorozatból… van, amikor határozott kézzel teszem le, hogy elég belőle… és van, amikor nézném tovább, ezerrel, de egyszerűen nem találom, hogy hol-mikor folytatják, és emiatt rohadt ideges tudok lenni.

Az utóbbi esett meg velem az Ultimate Braai Master kapcsán, aminek az első négy évadáról már volt/van egy komolyabb írásom a blogon.

Vártam-vártam, hogy mikor jön az „anyacsatornáján” a Travel-en az ötödik évad: de rohadtul nem akart jönni. Kerestem – aztán megfeledkeztem róla – megint kerestem – és döbbenten vettem tudomásul, hogy 2017 őszén leadták az évadot: a LiChi tévén! Azt hittem, hogy felrobbanok… :-OOO

Mondjuk, ebben az esetben az is gond, hogy elvből nem nézek semmiféle Vajnás/levajazott csatornát :-PPP és komolyan beidegesedtem, hogy itt kéne/kellett volna néznem az új évadot…

De sokáig nem kellett ezen agyalnom, mert (amikor kerestem) már lement, és megint leshettem, időről-időre keresést nyomtam, hogy adják-e valahol, valamikor.

Nos, hiába bíztam benne, hogy a LiChi csak valami „utóközlő” csatorna, és visszakerül az egész a Travel-re: most áprilisban vettem észre, hogy a LiChi ismétli az ötödik évadot.

Mivel annyira akartam nézni, ezért erőt vettem magamon, félretettem az elveimet (milyen „elv” az, amit csak úgy, félre lehet tenni, kérdem én… :-/ :-S :-PPP ), és mivel ugyanúgy „visszanézős” csatorna a LiChi, mint a Travel, ezért csak rászántam magam: így nem kellett a rohadt kormánypropagandát nyelnem minden reklámszünetben. :-PPP (Hja, igen, van olyan „visszanézős” csatorna, ami „nem engedélyezi az előretekerést” – szívás, nyomoroncok: _semmiféle_ műsort nem nézek vissza, aminek végig kell szopnom a reklámblokkjait. Az olyanokat helyezzétek fel az ánuszotokba. Egy sünnel együtt. :-PPPPPPP )

Meg egyébként is: legyek hálás, hogy valaki egyáltalán leadja az évadot. :-S Köszi. :-/

Szóval, nem voltam boldog, amikor leültem az évad elég: szinte hajszálra pontosan egy évvel azután, hogy először leadták a tévében. :-P :-/ :-S

Sajnos, az első részekre rá is nyomta a bélyegét ez a… hm… „nemszeretlek”/„haragszomrád” hozzáállásom: az lett a fixa ideám, hogy „ez a legrosszabb évad mind közül”. :-/

Utáltam az új zsűrit, utáltam a versenyzőket, utáltam a szinkronhangokat… szóval, eléggé citromba harapott fejjel és hangulatban evickéltem át az elején… 3-4 részen keresztül.

…ám lassan, de észrevehetően megváltozott a véleményem, és a végére érve ki merem jelenteni, nem lett ez az évad sem rosszabb, mint bármelyik korábbi – bár egy súlyos fenntartásom, különvéleményem lett a végeredményről, de erről majd később –, és nagyon sok versenyzőt zártam a szívembe, a zsűriző séfeket pedig határozottan megkedveltem. :sör:

Az ötödik évadban már nem Bertus Basson és Petrus Madutlela voltak a bírák, hanem a kalapos Pete Goffe-Wood, és a mosolygós Benny Masekwameng. :sör:


Bírtam őket: egyszerre voltak barátiak és lazák, kemények és kérlelhetetlenek, jópofák és viccesek – élmény volt nézni/hallgatni, ahogy bírálták az ételeket. :thumbsup:

Az évadban több rendhagyó dolog is történt, és az egyik éppen a zsűri kapcsán: két adásra (hétre) Pete-nek el kellett mennie, és addig Kevin Joseph séf lépett Benny mellé a helyére.


Szerencsére Kevin is épp olyan tökéletes volt, mint Pete és Benny, és ezért nem érződött a műsor menetében, a zsűrizésben semmiféle törés. :respect:

Talán rá is térhetnék most már a versenyzőkre. Kezdem a rosszal. :-/

Fenntartom a véleményemet: a végére, a legjobb öt közé tényleg öt minden ízében remek team került – le a kalappal mindegyikük előtt. :respect:

Node. Az öt előttük kiesett csapatból… hm… két csapat amolyan „átlagosan jó” főzési képeségekkel volt megáldva: Smoke ’n Hot, és The Empire.

Ám három másik csapat olyannyira kilógott tudásilag, főzési képességek szintjén, hogy egyszerűen nem is értem, hogy a fenébe jutottak be a legjobb tíz közé… The Spice Girls, Monante Cuisine, The Explorers. :-///

Ennyire gyér volt a felhozatal 2017-re? Hogy amikor csak 10 csapatot kellett (volna) összeszedni, akkor kénytelenek voltak „lejjebb engedni a mércét”, hogy összejöjjön a létszám…?! :-PPP

Ráadásul, itt is azonnal csapatokba szerveződtek a versenyzők, és azonnal kibukott, hogy egy gyengébb („rosszabb”?) csapat milyen szépen meg tud húzódni az „árnyékban”, ha mellettük két nagyon komolyan remek csapat áll.

Így a The Explorers képességeiknél jóval messzebb tudtak jutni a Vörös Csapatban, amikor a The Muttonheads és a Salty Flames mellé kerültek – akik eljutottak végül a legjobb három közé is.

Mint amikor az egér és az elefánt mennek át a hídon, és ez egér megszólal: „Hallod, hogy dübörgünk?”. :-PPP

Ami még ellenszenvesebbé tette a The Explorers-t, hogy még az arcuk is akkora volt, mint a nagykapu, hogy „ők milyen jól főznek” – holott a másik két team vitte őket a hátukon.

Hm… mindegy.

Így jutottunk el az évad feléig, amikor a megmaradt öt csapatot már kivétel nélkül szerettem és tiszteltem. :sör:

Oké, az egyik team-et azért jobban, mint a többit – és egy másik team-et pedig… hm… azért nem annyira. :-/ :-)

Kezdem a kedvencemmel: „Pretty Griddy”Peter Ilgmann braai master, és Desiree Ilgmann braai buddy.


Nyilván látjátok azonnal: Peter a mi Nemes Istvánunk dél-afrikai hasonmása, lehet, hogy rögtön ezért is lett szimpatikus. :-) De a lényeg: én a Pretty Griddy-nek szurkoltam végig. :sör: :thumbsup:

Mondjuk, a Peter szinkronhangja épp a kevés telitalálatok egyike volt: Forgács Gábor. :sör:

De nagyon csíptem a „The Outlaws”-t: Wouter Pretorius braai master, Bertus de Vos braai buddy.


Nagyon jókat sütöttek-főztek, egyszerűen nem tudtak/akartak senkiről egy rossz szót sem szólni: igazi jókedélyű, jóindulatú emberek. :respect:

Kétszer is csak egy hangyányival maradtak alul egy-egy challenge kapcsán: egyszer a Pretty Griddy vitte el előlük a pálmát („arany fogócsipeszt” :-) aminek később komoly szerepe volt), egyszer pedig a Salty Flames győzte le őket éppen… de az pont kiesési verseny volt. :-/ Így pont nem jutottak a legjobb négy közé…

Nagyon szerettem még az „Ebony & Ivory” csapatát: Brian Müller „The German” braai master és Sfiso Nsele „The Zulu” braai buddy.


Kedves, csöndes, szerény, barátságos srácok voltak, remek szakácsok – és az „összeöltözésüket” mindig is imádtam. Ugyanis rendszeresen Brian vett fel fekete ruhát, fekete sapkát fehér színű „The Zulu” felirattal, és Sfiso közben fehér ruhában, fehér sapkában volt, amiken a fehér betűs „The German” szöveg állt. :sör:

Talán, ha kicsit bátrabbak, kicsit rámenősebbek, kicsit jobban hisznek önmagukban, többre jutottak volna. Így viszont nem jutottak be a legjobb három közé. :-(

Ott volt még a fiatal, vidám testvérpár, a „The Muttonheads”: Tersia Baker braai master és Tarlan Baker braai buddy.


Szerettem őket is, nagyon. :sör: Tersia pörgős, tüzes, de érzékeny teremtés – tetszett nőként is, és emberként is :respect: Tarlan meg jókedélyű, bolondos, aki élvezte, élte a versenyt, nem vett semmit a szívére (egy momentum kivételével…), és mindig tudta azt mondani: „fel a fejjel, szép az élet! nézz körül, hát itt vagyunk!”. :respect: Nem volt senki, aki Tarlanhoz hasonlóan élvezte volna a verseny minden egyes pillanatát: nem idegeskedett, nem versenyzett – játszott, sütött-főzött, és élvezte. :sör:

A „momentum” pedig az volt, amikor a döntőben, a legjobb három között felpörgött Tersia a verseny hevében egyszer ráförmedt Tarlanra, hogy „pofa be!” – akkor azért Tarlan is megállt egy pillanatra, és kérte a nővérét, hogy ezt még egyszer ne.

A végére hagytam a számomra legkevésbé kedves team-et, a „Salty Flames”-t: Chanel Marais braai master és Nick Perfect braai buddy.


Nick egyfolytában méltó volt viselkedésileg a nevéhez, és ez nekem alapból görcsbe rántotta a talpamat… Hiába volt aranyos Chanel, ha Nick-et megláttam körülötte-mellette, felállt a hátamon a szőr. :-/ :-P

Így jutottunk el a döntőig: ahol egy újabb rendhagyó dolog történt. Amikor a 11 (tizenegy!) kihívással teli döntő 3 (három!) kihívása már lement, megjelent Justin Bonello, és közölte, hogy a viharos szél miatt a döntőt félbeszakítják, és… most kapaszkodj meg!... két hét(!!!) múlva folytatják egy teljesen új helyszínen!

Köpni-nyelni nem tudtam. :-OOO

Idáig erre verte a mellét a műsor, hogy „ha esik, ha fúj, mi sütünk!” – erre bonyek: leállnak a nagy szél miatt. :eeekkk:

Kezdem azzal, hogy nem létezik, hogy nem lett volna egy kurrr… ta szélvédett zug az egész nyomorult környéken se! Nem létezik, kizárt, hogy egy-egy ház fala mögé ne lehetett volna átcuccolni a főzőállásokat! Persze, ahogy mondják: nem akarásnak nyögés a vége – szóval, ha nem akarok megoldást találni, akkor nem is lesz. :-PPP

Oké, leállították a döntőt a szél miatt – KÉT HÉTRE, BONYEK?!?!?!

Ez a verseny mindeddig egy folyamat volt: senki nem ment közben haza, amíg ki nem esett valaki, addig együtt nyomta a többiekkel. Együtt laktak, egymás mellett sátoroztak, együtt érte őket eső, szél, fagy.

Most meg mindenki hazament(!!!) két hétre. És utána (önállóan, nem ám szponzor autókkal, ahogy addig) elbumlizott a döntő helyszínére.

Azt, hogy miért volt szükség a döntőt KÉT HÉTRE(!!!) megszakítani, senki nem fogja tudni megmagyarázni nekem. :-PPPPP

…és miután lement a döntő, elővettem magam elé egy füzetet, és elkezdtem jegyzetelni, hogy a kihívások milyen eredménnyel zárultak: ugyanis értetlenül álltam a győztes személye előtt. :-///

Mutatom, milyen sorrendet hoztak a kihívások. Volt, amikor a zsűri ki is jelentette, hogy ki az adott feladatban a legjobb (az első három challenge-nél), de az utánuk következőkben már nem, ezért ott az elhangzott vélemények elemzése alapján :-) állítottam össze a sorrendet. Azért legtöbbször (egy kivételével) egész pontosan meg lehetett állapítani, hogy melyik tartják a legjobbnak és a legrosszabbnak a három közül.

Első kihívás: reggeli készítés
1 .) Pretty Griddy
2 .) Salty Flames
3 .) The Muttonheads

(Ezután minden csapat nevét rövidíteni fogom.)

Második kihívás: csirkeszárnyak
1 .) Salty
2 .) Mutton
3 .) Pretty

Harmadik kihívás: surf and turf (steak és homár)
1 .) Salty
2 .) Pretty
3 .) Mutton

Itt jött KÉT HÉT LEÁLLÁS!!! :eeeeekkkkk:

Negyedik kihívás: szürke pérhal
1 .) Mutton
2 .) Pretty
3 .) Salty – Fontos! A Salty NEM BELEZTE KI a halat, és pikkelyesen tálalta! Döbbenetes hiba!!!

Ötödik kihívás: saláta készítés
Fontos! Ez az egyetlen olyan kihívás volt, amihez nem kellett tűz! Egy „braai” (kerti sütős) műsorban!
1 .) Salty
2 .) Mutton
3 .) Pretty

Hatodik kihívás: rizsétel
1 .) Mutton
2 .) Pretty
3 .) Salty

Hetedik kihívás: kagylóétel
1 .) Pretty
2 .) Mutton
3 .) Salty

Nyolcadik kihívás: ököruszály
1 .) Salty
2 .) Pretty
3 .) Mutton

Kilencedik kihívás: desszert
1 .) Salty
2 .) Mutton
3 .) Pretty

Tizedik kihívás: „kompozíciós tál” (fehérje+keményítő+zöldség)
1 .) Salty
2 .) Pretty
3 .) Mutton

Tizenegyedik kihívás: egész bárány sütése
Itt egyszerűen nem hangzott el olyasmi, ami bármiben is segítette volna az eligazodásomat abban, hogy melyik is volt a legjobb és a legrosszabb: a zsűri egyformán lelkesen dicsérte mind a hármat.

Nyilván ti is látjátok, de összegezném (a tizenegyedik kihívást döntetlennek veszem – mindenki „első” lett –, azt nem számolom be senkinek):

Salty Flames: 6 győzelem + 1 második hely + 3 harmadik hely
Pretty Griddy: 2 győzelem + 5 második hely + 3 harmadik hely
The Muttonheads: 2 győzelem + 4 második hely + 4 harmadik hely

Ennek alapján azt hiszem egyértelmű, hogy miért nyerte az évadot a Salty Flames.

De azért megér a dolog még egy kis elemzést (attól függetlenül, hogy nekem savanyú a szőlő: ugyanis a legjobb 5(!) közül bárki nyerte volna a versenyt, örülnék – csak ne a Salty lett volna… :-PPP).

Salty Flames: a 3 harmadik hely közül az egyik az, amikor _kibelezés és pikkelyezés_ nélkül tálaltak fel halat a zsűrinek! Ez szerintem egészen egyszerűen _elfogadhatatlan_. Aki ilyet tesz, szerintem nem méltó a braai mestere címre. Nem, és kész.

Pretty Griddy: az egyik harmadik helyük a saláta miatt lett – ami nem is „braai” feladat, mivel „csak” be kellett keverni egy salátát. Szerintem a „saláta kihívás” eleve kakukktojás volt a „braai mestere” versenyben – amivel a Pretty Griddy bukott, a Salty Flames pedig nyert egy challenge-t.

A magam (elfogult :-P) részéről úgy látnám: a Salty a hal kritikán aluli feltálalása miatt el kellett volna veszítsen _minimum_ 2 győzelmet – azt annulálta volna ez a brutális hiba.

Valamint töröltem volna a „saláta kihívást”, és annak minden eredményét: mert az nem braai!!!

Így a következő lenne a helyzet:

Salty Flames: 3 győzelem + 1 második hely + 3 harmadik hely
Pretty Griddy: 2 győzelem + 5 második hely + 2 harmadik hely
The Muttonheads: 2 győzelem + 3 második hely + 4 harmadik hely

Még így is ki lehet hozni – nyögvenyelősen… – a Saltyt elsőnek, de szerintem már jóval tisztábban látszik, hogy ki a legkiegyensúlyozottabb versenyző.

Arról nem is szólva, hogy amikor a Pretty második lett, mindig csak „egy hajszállal”, „éppenhogy”, „egy nüansszal” maradt le az elsőtől…

Persze, mondhatjuk, hogy kár ezen vekengeni – de nem annak, aki rajongója a szériának, mint én! :-P
:-)))

A lényeg, hogy _tényszerűen_ a Salty Flames nyerte az évadot.

(Pedig korábban nemhogy győztes nem lehetett senki, aki kibelezés és megtisztítás nélkül szolgált fel egy halat, de még a meghallgatások közeléből is elhajtották volna…)

…ám az én szememben a Pretty Griddy a győztes. :sör: :respect:


És a két hetes leállást az életbe’ nem fogom megérteni… :eeekkk: