2016. december 31., szombat

Rogue One: A Star Wars Story – Zsivány Egyes: Egy Star Wars történet




Nem tudok aludni, de mivel most van pont nyolc órája, hogy kijöttem a vetítésről a srácokkal, asszem az a legjobb, ha hozzálátok az idei utolsó rivjúmnak.

…az első, ami eszembe jut a film kapcsán, az az üresség érzése/érzete. Hogy ezt így most minek. :-///

Van egy film most már a Halálcsillag terveinek megszerzéséről – amit én 1976 óta mindig is valamiféle „kémjátszmának” véltem/hittem/tartottam: most kiderült róla, hogy akkora csata volt közben, ami lerombolt egy bolygót. :-OOO

Azannyakrausz…

:-PPP

Végre kitöltöttünk egy űrt (nem az Űrt! :-P), csak kérdés, hogy kinek volt itt, ebben a kérdésben tényleg kitöltendő űr… Volt-e egyáltalán?

Persze, gondolhattam volna, hogy (SPOILER!), hogy nem sok szereplőt fogok ebből a filmből viszontlátni: hiszen a szanaszét felújított, agyondigitalizált és szétbővített arany-, gyémánt- és turbórudi díszdobozos kiadványok egyikén sem láttunk egy jóskapistát sem, akire azt mondták volna (utólag), hogy „na, ő volt az egyike a tervek megszerzőinek”: azaz naná, hogy mindenki, egytől-egyig meghal.

Pedig azért jól esett volna a lelkemnek, ha legalább egy, csak egyetlen egy túlélője lett volna a csapatnak…

…érdekes módon, a velem együtt mozizó Dávid és haverja viszont tökre örültek (és ezt előbb ki is jelentették, de rögtön utána zavartan mentegetőztek is miatta, hogy nem _úgy_ értették…), hogy mindenki meghal, mert „ők már unják, hogy a hősök mindig és mindent túlélnek”.

Mondjuk, erre meg én pislogtam zavartan: mert nekem mindig fontos volt, hogy a (fő)hős túléljen, és később újra láthassam. Ennyit változott volna a világ?! Ja. :-P

Mindenesetre, annyiban meg tudom érteni őket, hogy itt tényleg mindenki egyszer használatos karakter volt – és igazából nem sikerült megkedveltetni (velem se) senkit.

De ha nem tudom megszeretni a karaktereket – akkor mi értelme annak, hogy hullanak, mint a legyek…?! Úgyse vált ki belőlem semmiféle katarzist.


Igazából Saw Gerrera (Forest Whitaker) és K-2SO (Alan Tudyk) voltak érdekes, és lettek volna kibontásra érdemes karakterek (az én szememben), de persze velük is annyit foglalkoztak, mint az összes többivel. :-///

…a másik, ami eszembe jut a film kapcsán: az, hogy ez egy (agyatlan) nyári blockbuster akciófilm.

Annyit lőttek benne, bonyek, hogy ezt még a srácok is többször megjegyezték a kocsiban a hazafelé úton: és nem ám azzal a lelkes, pozitív felhanggal…

Nem tudom, én azért vártam volna egy kis… mondanivalót, vagy valami. Nem csak azt a „piszkos tizenkettős” suicid hentelést, amit kaptam.

Meg a végén, a tengerparton, a naplementében, kéz a kézben várni a pusztító cunamit/lökéshullámot, mint a Deep Impact-ben…

…a harmadik, ami eszembe jut, az pedig az, hogy… ez egy teljesen felesleges film volt. :-///

Nekem nem adott semmi pluszt a sagához: csak a pénzfacsarás „kényszere” vajúdta ki, hogy egy nem létező hiányt töltsenek ki – de tartalommal megtölteni nem sikerült.
De legalább beleszuszakoltak mindent, ami a kezük ügyébe akadt...


És most valahogy ijesztőnek látom a Disney törekvését, hogy minden évben lesz/legyen Star Wars film… Mert satupadon kiszenvendett-kipréselt filmekre nem nagyon van szükség. Szerintem.

Hja, és még valami. Értem ám én, hogy egyenjogúság, feminizmus, polkorrektség, meg anyám tyúkja, de… szerintem nem kéne túltolni most már a csinos, nyüzüge, de kőkemény Star Wars főhősnők vonalát. Mert én már két év alatt meguntam. :-PPP

Persze, látom a boxoffice-t, és látom az imdb-t: dől a lé, és a rajongók is csak azért nem pontozzák még fel 11,8-ra a filmet, mert az imdb ezt nem teszi lehetővé :-P, szóval, tudom, hogy egy régi SW-fan kesergése nem sokat nyom a latba…

…de ha ez a tendencia folytatódik, akkor lehet, hogy szépen le fogok csatlakozni a frencsájzról.

Mert azért akadnak még eredeti ötletek is a filmvásznon.

Nem csak rókabőrnyúzások. :-PPP

2016. december 25., vasárnap

Dirk Gently’s Holistic Detective Agency s01




Mi a fene van itt, kérem…?! Év végére gurítunk egyre jobbakat sorozatfronton…?! Hogy szépen saját dugájába dőljön a jól eltervezett 2016-os toplistám…?! Így kicseszni az emberrel… :-OOO

Hát rajta csak, toljátok ezerrel!!!
:-DDD

Istenem… Mekkora atomállat „mind blowing”, „mindfuck”, mind(en) egyes jelenete…! :-)))

Kezdem azzal, hogy én nagyon nagy rajongója voltam/vagyok a BBC 2010-2012 között leforgatott négy (mindössze négy, hogy a fene enné meg…!!! :-OOO ) részes minisorozatának, a Dirk Gentlynek, amit Stephen Mangan és Darren Boyd fémjeleznek. :sör: :thumbsup:

Szóval, amikor megláttam, hogy a BBC America is készít a témában egy „replikát”… hááát… nem kicsit anyáztam őket úgy a magam keresztényi csöndességében. :-P ;-)

Mert rohadt fontos, hogy nektek mindenből legyen egy amerikásított verzió, mi?! Mert töri a fületeket, ha nem „jenkiül” beszélnek egy filmben…?! :-OOO :-PPP

Ezért egy darabig keményen ignoráltam a próbálkozást… de aztán lassan (na… azért nem annyira _lassan_...) beadtam a derekamat, és rárepültem a témára: természetesen azzal az erkölcsi fölénnyel és el nem ítélhető céllal (:-P), hogy majd jól lefikázom.

És ezzel a derék, gépromboló, boszorkányégető filozófiával eléggé ordenáré módon estem pofára, gondolhatjátok… :eeekkk:

Mert egy elképesztően bitang jó, mind… izélő, agyeldobós, elmeőrült, zseniális ökörmarhasággal találkoztam, aminek ittam minden szavát.


Gondoltam: ki a franc az a Samuel Barnett…?! Ki lesz az a nímand, aki Stephen Mangan szerepét elbitorolja?!

Nos… mea maxima culpa. :sör: Samuel Barnett rohadt jó, mint Dirk. :respect: Oké, nekem kicsit „Sheldon Cooperes” a figura – de mivel Sheldont is igencsak csípem, ezzel semmi bajom nincs. :sör:


Néztem a stáblistát: Elijah „Frodó” Wood lesz Dirk társa…?! Piha… :-PPP Darren Boyd meg szétröhögi majd a vakbelét. :-PPP

Erre bonyek… „Frodó” működött! Én nem „Frodó”-ként: hanem Todd Brotzmann-ként!


„Na, ne csináljátok már…! – gondoltam kissé kétségbeesve. – Sebaj! Majd a többi (mellékes)karakter lesz egy nagy (amcsi) nulla, ha-hááá…!”

„Drat, drat and double drat!” – hogy klasszikust idézzek. ;-) :-)))

Bitang jó, elképesztő és jószerével feledhetetlen mellékszereplők _sokasága_(!!!) vonult fel a sorozatban…!!!! :amazing:

Amanda (Hannah Marks), mint Todd beteg tesója – egyszerűen imádnivaló.


A gyönyörű, madárfészek hajú :-) Farah (Jade Eshete) egyszerre halálos és vonzó.


Bart (Fiona Dourif) és Ken (Mpho Koaho) „csapata”, a téboly és a józanság – igazi madness voltak.

Estevez (Neil Brown Jr.) és Zimmerfield (Richard Schiff), valamint Col. Scott Riggins (Miguel Sandoval) és Sgt. Hugo Friedkin (Dustin Milligan) párosai mind-mind elképesztően poénos, ütős kettősök! :-)))

Gordon Rimmer (Aaron Douglas) marha jó főkavarnok. :sör:

De a legnagyobb kedvenceim: The Rowdy 3mind a négyen! :-DDD
 

Martin (Michael Eklund), Cross (Zak Santiago), Vogle (Osric Chau), Gripps (Viv Leacock)

A szálakat meg olyan jól kavarják és csavarják, hogy minden egyes rész végén az ember fogta a fejét, hogy: WTF…?! És már nyomta (volna) a következőt!

Egyetlen egyet „rovok fel” a sorozatnak: az utolsó rész legutolsó perceit.

Mert nekem nagyon jó volt, és jól esett a lelkemnek, hogy mindenkinek akadt egy-egy megnyugvó, szinte már-már boldog pillanata – nagyon élveztem, nincs erről mit beszélni.

Erre beletenyereltek _mindenki_ életébe úgy, hogy… csak na. :-/// Hogy felvezessék a második évadot. :-PPP

Néztem volna enélkül is a folytatást, csesszétek meg…!  :-OOO

Na, mindegy. :-P

Ettől függetlenül azt hiszem… 10/10-es élmény volt, hogy a fene enné meg ezeket az amerikai rimékeket. :-P :-)))) :sör: :respect:

2016. december 14., szerda

Pustina – Wasteland – Pusztaság s01




Egy döbbenetesen hatásos, pimaszul jó cseh sorozat az HBO Europe jóvoltából. :respect:

Bocsánat, meg mea culpa, de én nem nagyon haraptam rá az új magyar sorozatokra (Aranyélet, Válótársak), sőt, igazából egyáltalán nem is érdekelnek… :-PPP

Ám a Pustiná-ról hallva-olvasva, valahogy azonnal rákattantam, hogy ezt meg kell néznem – és rohadtul nem lőttem mellé. :sör:

Első körben annyi, hogy nekem (bár igazából nem mondanám, hogy annyira éles a párhuzam, de mégis) leginkább a Trapped – Ófærð” -hez hasonlított: ami nálam/nekem nagy szó. :thumbsup:

Ami még piszokul bejött benne, az a totál az arcunkba nyomuló és torkunkon megakadó milliő, az a fojtogató, nyomasztó feeling, ami a pusztulásra(?) ítélt kisvárosból, annak lepusztult, elhanyagolt házaiból, hatvanas-hetvenes éveket idéző szegénységéből (nyomorából?) sugárzott.

Az ember nem tudja magát függetleníteni a látottaktól, és szinte elakadó lélegzettel nézi, ahogy a 65 fős falu (mert nem is kisváros…) polgármestere(!) nem trendiből és retro-imádata miatt lakik szinte omladozó, leginkább bontásra ítéltnek tűnő házban.

De akár elég egy pillantást vetni a sorozat első képsorain feltűnő falusi óvodára…

…szerintem ez olyan sokatmondó, hogy eleve megalapozza azt, hogy hol vagyunk.

És a brutális(!) szemmel láthatóan és érezhetően iszonyú(!!!) környezet rombolással „üzemelő” külszíni fejtés határán vegetáló falu látványa… legalábbis sokkoló. :eeekkk:


A falu lakónak helyzete legalábbis kilátástalan, amikor megismerjük őket, és éppen arról megy a kavarás, hogy tartsanak-e népszavazást arról, hogy a lakosok eladhatják-e a házaikat a terjeszkedő bányának, avagy sem.

Látszik, hogy vannak, akik már lepaktáltak (nem kevés pénzért, hatalom ígéretéért, zsíros állásért…) a bányával, és próbálják megtörni/leszavaztatni a polgármesternőt Hana Sikorovát (Zuzana Stivínova), aki próbálja megmenteni a falut.
Az is nagyon hamar nyilvánvalóvá válik, hogy emiatt (mivel nem akarja, hogy mindenki eladja a házát-telkét a bányának) mondhatni nincs túl sok barátja a Pustinában
 

…ám ekkor egyszer csak kiderült, hogy a polgármesternő kisebbik lánya, Míša, eltűnt.


A gyermek keresése, majd (spoiler!) a gyilkosa utáni nyomozás a film története.

És egész egyszerűen ijesztően, gyomorszorítóan és remekül keverik a kártyákat. :respect:

A történetről többet egy szót sem akarok ejteni.

De három szereplőről muszáj megemlékeznem. :sör:

Az első és legfontosabb a kétarcú, konkrétan bipoláris, sokszor ijesztő – de még többször pedig számomra igenis nagyon szerethető és szimpatikus Karel Sikora (Jaroslav Dusek), a polgármesternő immár különélő férje, Míša apja. Számomra ő a film főszereplője (bár úgy érzem, hogy a filmkészítők ezt a szerepet a feleségének szánták… de szvsz nem úgy sült el). Ahogy a karakterének megítélése változik az egyszeri néző szemében… az azért: minimum egy mestermunka. :respect:


Mint a vérszagot fogott kopó, mint a sebesült állat csapására ragadt éhes ragadozó, úgy veti magát a nyomokra, hogy megtalálhassa a lánya gyilkosát. Nem fél senkitől és semmitől, betegsége miatt sokszor nem is fogja fel, hogy milyen vékony jégen egyensúlyoz – csak megy előre, megállíthatatlanul, akkor sem adva fel, amikor már mindenki feladta.

Döbbenet, hogy egy bipoláris, konkrétan pszichés beteg ember mutat példát arról, hogy milyen egy igazi apa, aki igazságot akar. :leborul:


Jaroslav Dusek alakítása egyszerre megrázó, ijesztő és felemelő. Messze a legnagyobb alakítás a filmben. :respect:

A másik, akit szeretnék kiemelni, az Rajner nyomozó (Leos Noha), akiről eleinte azt vártam, hogy eléri Andri (Ólafur Darri Ólafsson) nagyságát/mélységét a Trapped – Ófærð”-ből, de a történetvezetés ezt nem tette lehetővé, ám végül mégis emlékezetes karakter lett és maradt. :sör:


A harmadik pedig, aki szeretnék megemlíteni… nos, ő pusztán egy olyan „nüansz” miatt jön fel bennem, mert egyszerre találom poénosnak és kissé rasszistának, hogy egy magyar nevű karakter tűnik fel a filmben: Tibor Balog (Janek Gregor), aki egyáltalán nem hasonlít az Argo Balogh Tibijére (Kovács Lajos :respect: ), ellenben egy igazi rohadék tetűláda…

Nem sértődtem meg a dolgon, nyilván nem is lett volna értelme: csupán elraktároztam, mint érdekes tényt.

Összegezve: szerintem pimaszul és piszokul remek lett a Pustina. Más, mint a Trapped – Ófærð”, de mégis, számomra ott lesz/van a helye mellette. :thumbsup:

2016. december 9., péntek

The Magnificent Seven – A hét mesterlövész (2016)



 

 „Felesleges film” – mondta róla egy mértékadó internetes blogger… én meg úgy elgondolkoztam. A Hét Mesterlövész 2016-ban „legfeleslegesebb”?! Biztos…?!

Tegnap este láttam, de még mindig a hatása alatt vagyok: pedig én elég _durva_ rajongója vagyok az 1960-as „klasszikus” western-nek. Azaz nálam aztán rohadt magason volt a léc, amit úgy… jobban belegondolva… igazából nem is nagyon ajánlottam volna senkinek, hogy próbálja megugrani. :-P

Van bennem annyi előítélet és pozitív elfogódottság, hogy _senkit_ és _semmit_ nem hoztam volna ki jól a feledhetetlen és utolérhetetlen Yul Brynner, Steve McQueen, Charles Bronson, James Coburn és társaival való „farokméregetésből”. :thumbsup: és :-P (ha élhetek ezzel a kettős emotikonnal ;-) )


És ezért tisztelem, szeretem és emelem piedesztálra most a 2016-os remake-et, mert Antoine Fuqua nem akar azonos pályán versenyezni a klasszikussal: tiszteli a magányos hegycsúcsot, amire azt az évtizedek emelték. Ő inkább egy másik pályán indul, amiről egy pillanatra sem mondanám azt, hogy kevesebb, vagy érdemtelenebb, mint a Nagy Elődé – pusztán más. :sör:


Persze, nem jut el oda, ahová John Sturges filmje, ami azért alighanem érthető: 56 év telt el, és manapság olyan dömping van filmfronton, hogy valami „brutálisan” nagyot kell dobni ahhoz, hogy itt és most valaki a domb tetejére feljuthasson a nézők szemében. Hegycsúcsokról meg ne is nagyon beszéljünk, ugye…

Antoine Fuqua nem „újra elkészítette a Hét Mesterlövészt”, hanem újragondolta, újraértelmezte, felfrissítette, multikulturálissá* tette és megbolondította. És mondjuk ki őszintén: ez bitang jól sikerült. :respect:

„Felesleges film”… Hm. Akkor vajon mi a 2016-os Ben Hur?! (Az imdb szerint 5,7) És vajon mi az 1959-es Ben Hur?! Ami hiába 8,1 az imdb-n, nyuszik, ha egyszer _csak_ egy remake! Hiszen az 1925-ös Ben Hur (imdb: 8,0) „újragondolás, utángyártása, ismétlése”, WTF :-P. Hja, hogy ennek meg az 1907-es Ben Hur az előzménye… Szerintem tök felesleges ennyi Ben Hur. :-PPP A legeslegfeleslegesebb. Pont elég lett volna az 1907-es (egyébként 15 perces!) „mini” Ben Hur, és kalap. :-PPP Osszátok be. :-PPP
Mondjuk, ha belegondolok, hogy kimaradhatott volna az életemből a Charlton Heston-os, 1959-es Ben Hur… egyszerűen megszakad a szívem. Pedig „csak egy nyamvadt remake”, bakker… :-PPP

Persze, ehhez az kell, hogy valaki merjen hozzányúlni az alaphoz: tisztelje azt, de tudjon és akarjon más lenni. Nem „több” vagy „jobb” – hanem más. Ez pedig nem elég, hogy nagyon nagy szó, de ráadásul szerintem sikerült is. :thumbsup:

Most nyugodtan vekenghetnénk azon is, hogy „nadenemis a Hét Mesterlövész az eredeti, hanem az 1954-es Hét Szamuráj, naazaztán az aztán!”. Én tisztelem mindenki agylövését, és ikonjait: nekem is van egy pár. :sör: Pusztán azt mondanám, hogy én – aki nem mellesleg nem csak western, de szamuráj-film rajongó is vagyok – igazából tiszteletből és tisztességből „tudtam le” a Hét Szamurájt.

Egy valag(!!!), egy rakat(!!!) szamurájfilmet fel tudok sorolni, amit az évek során többször újranéztem!

A Hét Szamurájt csak egyszer. Elismerem filmtörténeti nagyságát: de nekem sokkal jobban bejönnek azok a feldolgozások, ami a nyomdokán, a magjából nőttek ki.

„Felesleges film”… 2016 Tarzan legendája. Hm. Oké, kiskoromban az volt az egyik csúcs, amikor vasárnap délután megnézhettük Johnny Weissmüller 1930-as 40-es évekbeli valamelyik Tarzanját. De középiskolás koromtól (vagy mondjuk úgy, Johnny Weissmüller halálától 1984 RIP) már nem nagyon néztem Tarzan-filmet. Jobban belegondolva, egyáltalán nem. Semmilyet. :-P Pedig 1918-tól kb. 55-56 Tarzan film készült el napjainkig. De mi a francnak ennyi Tarzan film?! Mondjuk, megragadhattunk volna Elmo Lincoln 1918-as némafilmjénél is, hogy ne essünk „felesleges” túlzásokba. De ha nem, akkor is max. 3 film: egy néma, egy beszélő, de fekete-fehér, és egy beszélő, és színes is. Vagy belefér még a 2016-os színes, szagos 3D-s is? Hogy legyen egy olyan? :eeekkk:

Történetvezetésben, a karakterek alapos felépítésében egyértelműen alulmarad a klasszikussal szemben Fuqua remeke (bizony-bizony: r-e-m-e-k-e, nem _remAke_ :-P ;-) ), és Eli Wallach Calverája is klasszisokkal nő Peter Sarsgaard főgonosza fölé.

De a karakterek színességében, és a film pörgésében szerintem Fuqua ver rá a nagy elődre (mert azért valljuk be, a legnagyobb lelkesedésünkben is belátjuk, hogy John Sturges filmjében bizony akadtak… hm… elég lassú időszakok).

Goodnigh Robicheaux karakterét imádtam Ethan Hawke-kal, úgy látszik, az In a Valley of Violence-szel egyidőben ide is kiszúrták, mint menő western karaktert a „sharpshootert”. :sör:


Főleg bírtam különös kapcsolatát Billy Rocks-szal, akit Byung-hun Lee alakít (aki szintén letette már a névjegyét a western szcénában, mint a „The Good, the Bad, the Weird” Bad-je :respect: ).



Jack Horn, az állandóan a Bibliából citáló, de egyébként meg brutálisan kíméletlen nyomkereső valami elképesztően remek volt Vincent D’Onofrio jóvoltából. Imádtam minden egyes pillanatát, és sajnáltam, hogy számomra túl kevés időt kapott. :sör:


Martin Sensmeier pedig, mint a komancs Red Harvest… bakkerság. Maga volt az életre kelt nightmare. Tipikusan az a karakter, akinek láttán arra gondolt az ember végig: milyen jó, hogy velünk van, és nem ellenünk. :thumbsup: Az első pillanattól tudtam és vártam, hogy ő fog megküzdeni a főgonosz komancs gyilkosával, Denalival (Jonathan Ross), és vonyítottam a gyönyörtől, amikor végre megtörtént. :yiyiyiyiyi: :-)


A két főszereplő szerintem tisztességesen és becsülettel tette a dolgát: Denzel Washington és Chris Pratt. Szvsz nem nagyon tettek hozzá a karakterükhöz, de profin hozták, amit kellett.



És igen, volt Vasquez (Manuel Garcia-Rulfo), aki elszürkült a többiek mellett. De ez szerintem teljesen normális: nem lehetett hét egyaránt remek karakter. Elfogadom, és nem rovom fel.


„Felesleges film”… 2016 The Jungle Book… 1937-től 12 db tévés, vagy mozis adaptáció született belőle. Voltam olyan bátor ifjú gyermekkoromban, hogy elolvastam az eredeti novellagyűjteményt is, ezért azt hiszem, mondhatom, hogy egyik adaptációnak sem volt köze soha az eredeti novellákhoz. Legfeljebb csak rendkívül elnagyolt vonalakban… :-PPP Nekem mind közül a kedvencem Korda Zoltán és Sabu 1942-es filmje („Jungle Book”), és imádom a teljesen gyerekeknek… hm… leegyszerűsített és megszépített 1967-es rajzfilmet is, ami aztán végképp csak halványan emlékeztet az eredetire. De remek újra-, és továbbgondolások voltak, önálló, egyedi storyboard-dal, amik méltóak a dicséretre. :respect: De ez a 2016-os… akármi… még a celluloid szalag árát sem érte meg: CGI orgia a semmire. :-PPP

Antoine Fuqua mindig is nagyszerű volt, ha akcióra került a sor: és most is maradandót alkotott. :respect:

Már a „Hetek” beköszönése a kisvárosba is egy brutális massacre volt – de a legvégén a város ostroma… Nem akarok mítoszromboló lenni, de azt kell, hogy mondjam, Sam Peckinpah Vad bandájának legendás leszámolásos lövöldözése most csúszott le a dobogó legfelső fokáról. :respect:


Ráadásul folyamatos szintek voltak benne, egyre jobban elmélyültünk a harc brutalitásában, a személyes áldozatoknak egyre nagyobb tétje lett, és lassan úgy tűnt, minden elveszett, már nincs tovább… :leborul:

Összességében azt mondom, hogy egy igazán remek újragondolással van dolgunk, ami megtartotta a az alapötletet, de új hősökkel, remek új karakterekkel – és brutálisan lenyűgöző akcióorgiával fejelte azt meg.

Nem próbált/akart, de nem is tudott volna arra az oromra felkapaszkodni, ahol az 1960-as „Nagy Előd” trónol. De bátran megmászott egy kisebb hegycsúcsot, nem messze az oromtól, de még nem a felhők felett, ami mostantól csak az övé. És uralhatja azt jogos büszkeséggel.

Szerintem odafentről John Sturgis, Yul Brynner, Steve McQueen, Charles Bronson, James Coburn és Eli Wallach is szeretettel és elégedettséggel néznek le az ifjú utódokra.

Én meg arra gondolok, hogy 56(!!!) évvel a régi, nagy után, amikor már egészen más korosztály(ok) poroszkálnak a világban, talán mégis érdemes volt egy új feldolgozást készíteni a Hét Mesterlövészből.

Sokan vagyunk még (remélem…), akik nagyon (jobban) szeretjük az 1960-as filmet – de tuti, hogy nálunk sokkal többen vannak, akik még csak nem is hallottak róla. Vagy ha hallottak is, hát… sajnos piszokul nem kíváncsiak rá. :-((( Nekik hozta el a feelinget Antoine Fuqua.

És szerintem nagyon jól csinálta. :respect:

„Felesleges film”… 2016 Ghostbusters.
Ehhez nem kell hozzáfűznöm semmit, azt hiszem. :suxxx: