Men, Women &
Children – Férfiak, nők és gyerekek
Igazából, nem is láttam végig ezt a filmet: az HBO Comedy-n
adták, és Katicám arra gondolt, hogy nézzünk bele.
Már 15 perce ment, amikor bekapcsolódtunk: én utálok úgy
filmet nézni, hogy akár 1 perc is kimarad(jon) belőle – akkor inkább nem is
nézem meg. :-P
De ez a „Férfiak,
nők és gyerekek” cím olyan ellenszenves volt, hogy úgy gondoltam, még
örülök is, hogy ennyivel kevesebbet kell néznem ebből a szaharból… :-P
Szóval, popcorn elő, és nézzük (úgyis le fogom fikázni az
egészet… – gondoltam :-P ).
Ha nem volt legalább 5 (öt!) olyan pont a filmben, amikor
mindketten(!!!) azt mondtuk, hogy „na
ebből most már elég, kapcsoljuk el!”, akkor egy se. :eeekkk:
…ám valahogy mindig megállt az ujjunk a távkapcsolón, és
mégis néztük tovább. Egyre idegesebben.
Egyre feldúltabban. Egyre dühösebben.
…aztán… nem tudni mikor-hol kezdődött, de… valahogy ez az
idegesség, ez a fusztrált düh egyszer csak eltűnt belőlünk…
A végén pedig már meg sem lepődtünk azon, hogy szótlanul
bámuljuk a stáblistát, és megannyi gondolat kergeti egymást a fejünkben. :sör:
Olyan felkavaró gondolatok, amikre… nem voltunk
felkészülve. Legalábbis nem egy Jason
Reitman (aki Ivan Reitman – Szellemirtók, Ikrek, Ovizsaru, Dave
– fia) által rendezett film megnézése során, amiben Adam Sandler az egyik főszereplő. :meaculpa: :sör:
Apropó, Adam
Sandler: Az 50 első randi akkor is örök romantikus kedvencem marad, ha
egyedül maradok :sör: , szóval, tőlem leszólhatja bárki ezt a színészt, én
akkor is látok olyan villanásokat benne, amik figyelemre érdemesek – és ebben a
„Férfiak, nők és gyerekek”-ben is
remekül alakít, mint az egyik fontos szereplő. De nem _főszereplő_.
Aki _szerintem_
főszereplőként viszi a filmet (és itt a _szerintemen_
van a hangsúly, mert ez totál szubjektív, érzelmi döntés), az a fiatal és
tehetséges Ansel Elgort (The
Fault in Our Stars – Csillagainkban a hiba). :respect:
Én azt mondom, nézzétek meg Ti is – és merengjünk el
valamennyien Carl Sagan emlékezetes,
feledhetetlen szavait felidézve.
(Hja, hogy hogyan jön ide Carl Sagan?! Nagyon is itt a helye! Nézzétek meg a filmet, és
kiderül, hogy miért… :-) :sör: )
The Pale Blue Dot – Halványkék pötty
„Nézzenek ismét arra a pontra. Az itt van. Az otthonunk. Azok mi vagyunk.
Ott van mindenki, akit szeretnek, mindenki, akit ismernek, mindenki, akiről
valaha hallottak, az összes emberi lény, aki létezett. Az összes örömünk és
szenvedésünk, vallások, ideológiák és gazdasági dogmák ezreinek magabiztossága,
minden vadász és növényevő, minden hős és gyáva, minden civilizáció alkotója és
lerombolója, minden király és paraszt, minden szerelmes fiatal, minden apa és
anya, reménnyel teli gyermek, feltaláló és felfedező, minden erkölcs oktatója,
minden korrupt politikus, minden „szupersztár”, minden „legfőbb vezér”, fajunk
történelmének összes szentje és bűnös személye ott élt - azon a porszemcsén a
napsugárban függve.
A Föld csak egy
nagyon apró színpad a hatalmas kozmikus arénában. Gondoljanak a folyókat
megtöltő vérre, melyet a tábornokok és császárok ontottak ki dicsőségben és
diadalban, hogy ők lehessenek a pillanatnyi urai eme pont töredékének.
Gondoljanak a végtelen kegyetlenségekre, amit a pont egyik oldalának lakosai
okoztak a másik sarok tőlük alig különböző lakosainak, hogy milyen gyakoriak a
félreértések, hogy mennyire erős a gyilkolási vágy, hogy mennyire heves a
gyűlölet.
Az alakoskodás, az
elképzelt önnön fontosságunk, a lázálom, hogy valamiféle kiemelt helyünk van a
Világegyetemben, mindez kérdőre vonható ennek a fakó fénynek tükrében. Bolygónk
egy magányos pötty a mindent körülölelő kozmikus sötétségben. Az ismeretlen
homályában, mindezen hatalmas térben, semmi utalás nincsen arra, hogy
valahonnan segítség érkezhet, ami megmentene minket önmagunktól.
Jelenleg a Föld az
egyetlen, mely képes szállást adni az életnek. Semmi más nincsen, legalábbis a
közeljövőben, ahova fajunk áttelepülhet. Látogatni, igen. Letelepedni, még nem.
Szeretik vagy sem, ebben a pillanatban a Föld az a tér, ahol helyt kell
állnunk.
Úgy tartják, hogy a
csillagászat alázatosságra nevelő és jellemfejlesztő tapasztalat. Talán nincsen
jobb mód bemutatni az emberi beképzeltség ostoba mivoltát, mint ez a távoli kép
az apró világunkról. Számomra ez kiemeli annak felelősségét, hogy kedvesebben
bánjunk a másikkal, hogy megtartsuk és ápoljuk eme halványkék pöttyöt, az
egyedüli otthonunkat, melyet valaha ismertünk.”
…
7 Days in Hell –
7 nap a pokolban
Egy
igazi, elmebeteg, tébolyult ökörmarhaság. :-DDD
Andy Samberg és/vagy Brooklyn
Nine-Nine fanoknak kötelező. :-)))
És
azoknak is, akik járatosak egy kicsit a tenisz és/vagy Wimbledon világában… ;-)
:-)))
Én
minimum az idei év, de ha jobban belegondolok, lehet, hogy inkább az utóbbi öt
év legjobb vígjátékának tartom! :sör: :sör: :sör:
Egy
hétnapos, őrjítő teniszmeccs története, amit ők játszanak:
:-DDDDD
45 perces mindössze,
és egy fiktív wimbledoni teniszmeccsről szól: az ötödik játszmában vagyunk 102-103(!!!) :-)))) a gémarány, és
éppen a 67.(!!!!) :-))))
meccslabdája van Aaron Williams-nek
(akit Andy Samberg alakít :-))).
És ez az
áldokumentum film (mockumentary) arról szól, hogyan jutottak idáig...
Akkora durvulós,
agyeldobós őrület, hogy szétszakadtam rajta!
:-DDDD
Félre ne értsetek:
nem tökéletes – vannak benne gyenge poénok is, és blődségek – de egészében
véve, egy igazi belemenős állatság. :-)))))
És ami igazán
naggyá teszi, hogy áldoksiként megszólalnak benne eszméletlenül jó fej sztárok –
akik önmagukat is kifigurázzák, és együtt marhulnak ezekkel a barmokkal.
:-DDDD
Serena Williams (mint Aaron
Williams féltestvére!!!!! :-DDDD), John
McEnroe (:-DDDD), Dolph Lundgren
:-))), és a legjobb: David Copperfield.
:-DDDDD
"– Most
őrültségnek tűnik, de ez akkor történt, amikor a kokain még nem volt illegális.
– Elnézést, de a
kokain mindig illegális volt!
– Ööö... tényleg?"
:-DDD
Én
azt mondom: must see!
:sör:
:thumbsup:
:-DDD
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése