2014. február 21., péntek

The After s01e01 & Sherlock s03e03



Valahogy úgy vagyok vele, hogy mind az időmet, mind a figyelmemet értékesnek tartom, így nagyon könnyen kaszálok el olyasmit, ami nem ránt be elsőre: ami nem elég értékes ahhoz, hogy időmet, energiámat, figyelmemet rááldozzam.

Vagy – olyat, ami „elmegy pihenőre”, és visszatértekor nem érzek valami felpörgetett bizsergést, és nem akarom _azonnal_ látni a visszatért, új epizódot.

Most két új sorozat nyitóepizódját néztem meg: az egyik megnyert magának a folytatásra – a másik meg elveszített…


The After s01e01


Csak a végén néztem eltűnődve, összehúzott szemöldökkel a stáblistát: „Creator: Chis Carter”…

„De ismerős ennek a manusnak a neve…” – gondoltam.

Ám – shameonme – csak nem ugrott be, hogy honnan ismerős…

Mentségemre legyen mondva, hiába csíptem nagyon anno: 2002 már marha régen volt. Azóta született két fiam. :-)))

Mert 2002-ben tett le az asztalra utoljára valamit a mester – mármint „written by”, és én meg „pozitívan értékeltem by”. ;-) :-D

Szóval, teljesen „vakon és süketen”, előismeret nélkül ültem/ültünk le Kedvesemmel együtt (mázlink volt, Mütyürke bealudt… :-))) ) a nyitóepizód elé, és én valami „posztapokaliptikus-bigyót ” vártam, Kedvesem meg valami nyálas-szerelmes… izét… :-)))
 

Nos, mindketten csalódtunk: én pozitívan – Katicám negatívan („ez borzalmas volt! nem fogok tudni tőle aludni! minek nézetsz velem ilyen szörnyűségeket, te elmeroggyant?!”) :-/// ;-)

Mert először tényleg olyan „szimpla” utópisztikusan indult: kezdődő világégés, egymásra utalt emberek egy csoportja… ne kelljen már címeket sorolnom, hogy hány ilyen kezdeményezést láttunk az elmúlt években. És mindahány léket kapott kényes(kedő) ízlésem cakkozott zátonyán. :-P :-)

Kb. a feléig tartotta magát a „Jerikó-szindróma”, aztán lassan, óvatosan, eleinte szinte alig észrevehetően, elkezdtek potyogni a finom misztikus utalások… aztán egyre erősödtek: és a végén a pofánkba vágtak egy olyat, hogy köpni-nyelni nem lehetett tőle. (A gyengébb idegzetűeknek meg aludni se… ;-) )

Ha létezik „cold open” - akkor ez „cold close” volt, esküszöm...


És utána néztem gyanakodva az end creditet, hogy „Chris Carter”…

Ám mostanra (hogy memóriafrissítésnek utána olvastam a dolgoknak – miért?! én se vághatok mindent fejből! :-P ;-) ) összeállt a kép.

Én anno nagyon szerettem a Millenniumot, és az X-aktákat! De a Millenniumot jobban. :sör:

Szóval, annak a Chris Carternek egy új sorozatát: már hogyne fogadnám kitárt karral! :thumbsup:

Remek karakterszínészek vannak a sorozatban – de nem sorolom fel őket. Tessék, itt egy kép róluk.


Nem sorolom fel őket, mert nagyon-nagyon úgy érzem (pontosabban: tuti biztos vagyok benne), hogy nem ők, hanem Chris Carter története fogja eladni a sorozatot. :nooffense:

Ha Carter története nem lesz elég lenyűgöző, akkor nyújthatják ők életük legjobb alakítását… de ha a történet remek, akkor meg bénázhatnak nyugodtan, akkor se…

Mit ne mondjak, engem kellőképpen felcsigázott az első rész a folytatásra. :thumbsup:

Hajrá! :sör:


Sherlock s03e03

Nem, nem. Tudom, hogy a bevezetőben két „új sorozat nyitóepizódjáról” beszéltem – és tudom, hogy ez nem az. A másik nyitóepizódról majd a legeslegvégén. Pár sorban. :-PPP

És azt is tudom, hogy a blogom történetében még nem volt példa arra, hogy Sherlock rivjú a második helyre szoruljon. :-///

Nos, eljött ez az idő is. :-(((

Nem akarom bántani, mert annyira szeretem, hogy nem is tudom bántani.


De erről az epizódról az jutott az eszembe, hogy: „sokat akar a szarka, de nem bírja a farka”. :-S

Valami nagyon nagyot, valami orbitálisat akartak ide letenni – mert ugye hagyománya van, hogy a harmadik részek mindig durván horzsolnak –, de úgy érzem… hogy a kevesebb több lett volna.

És nem, nem akarom „ízekre szedni”, nem akarom a nekem nem tetsző részeket idecitálni, és felsorolni.

Csak azt mondom: az harmadik évad első két része nekem sokkal jobban bejött, mint a harmadik.

Valamint azt is megemlíteném – innen, a végekről, szelíden –, hogy a végére tett „cliffhanger” engem nem felcsigázott a folytatásra, hanem inkább… hm.


Felidegesített, elkeserített, elvette a kedvemet.

Nem ismerem a teljes Sherlock-alapanyagot, lehet, hogy ott is így van – de hogy _itt_ nekem ez kényszeredett, oda nem illő, fülénél fogva előrángatott, deus ex machina volt, az biztos.

Hát ennyi. Tiráda nincs – temetési hangulat sincs… csak éppen… lelkesedésem hajója kapott egy csúnya léket. :-PPP

Most nem várom annyira a Sherlock visszatértét, mint eddig.



Szóval, a másik új sorozat nyitóepizódja a Bosch volt. Láttunk már ilyet. Párszor. :-///
Nem tudom, hogy miben akarnak/lesznek mások, mint a hasonló kaliberű, nyomozós sorozatok – de az első részből nekem úgy tűnik: semennyire. :-PPP

Akinek még nincs tele az ilyenekkel a hócipője, annak hajrá – de akinek tele van… Az inkább keressen tovább másfelé. :-///

1 megjegyzés:

  1. A Millennium nekem is bejött! Az X Files ugye eléggé szétesett, semmilyenné vált az ezredik évadra, fel is adtam végül, valahol. Becsülöm, mert nagy része volt abban, hogy eljött a tévésorozatok forradalma, és többek akartak lenni a sorik, mint bárgyú kórházasdik.
    Viszont erre a The Afterre ráizzítottál.
    Ami a Sherlockot illeti, én eddig is szerettem, de kétségtelen, hogy minden "évad" hullámzó. Voltak eddig is részek, amikre bizony fanyalogtam. Nyilván most is így lesz, bár még nem kezdtem neki az új sorozatnak.

    VálaszTörlés