Call of the Wildman – A Teknősember kalandjai & Downton Abbey s01e01-04

Call of the Wildman – A Teknősember kalandjai

 

„Csak egy kérdés maradt mára:

Hogyhogy van még keze, s lába?”

:-)))

Már egyszer „outcomingoltam”, miszerint szeretem a Discovery dokurealityjeit – nos, ez más csatornák dokujaira is igaz: így például az Animal Planetre. :sör:

:thumbsup:

Véletlenül futottam bele egyszer, de én voltam a legjobban megdöbbenve azon, hogy végigröhögtem, és az első pillanattól az utolsóig élveztem. :-D :thumbsup:

A történet nagyon hasonlít a Spektrum dokujára (hja, ott is van, amit nézek… :-) ) a „Billy, the Exterminator – Billy, a profira”.

Billy Bretherton, és családi cége, a Vexcon, Louisianában foglalkozik állatmentéssel és kártevőmentesítéssel.

A Call of the Wildman pedig Ernie „The Turtleman” Brown Jr.-t követi nyomon, aki Kentuckyban lakik, és jószerével ingyen és bérmentve, állatszeretetből foglalkozik állatmentéssel – amit mindenfajta/féle technikai eszköz és profi „kütyü” nélkül, gyakorlatilag puszta kézzel végez.

 

A magam részéről (bár Billy, a profit is csípem), Billyéket inkább kissé műmájernek, és pozőrnek tartom, akik szeretnék magukat profibbnak és menőbbnek láttatni, mint amilyenek valójában…

Ernie pedig simán csak önmagát adja – és ez a bátor, őszinte, tiszta bevállalás elismerésre késztet. :sör:

Hogy merek ilyet kijelenteni, egy dokureality esetében, hogy „őszinte és tiszta”?! Nézzetek meg egy részt, emberek – ez a csávó nem egy megjátszós alak: számomra ez egyértelmű.

Egy valóban tiszta, őszinte ember – aki nem nagyon törődik azzal, hogy „menőznie kellene”, hogy „el kéne adnia magát”, hogy dögös cuccokban, menő felszereléssel flangálva, milyen „kúl” is lehetne.

Odaáll a kamera elé, és kajánul belevigyorog, aztán indiánvijjogást hallat (erre utal a cím: „Call of the Wildman”), majd felkiált: „Live action!” – és védőfelszerelés nélkül elkapja a kígyókat, az aligátorteknősöket, a mosómedvéket… meg bármit, amit kell. :sör:

 

És ha ehhez hozzátesszük, hogy felül nem nagyon van foga :-))), az alakja legkevésbé sem kigyúrt és bronzbarna :-))), és van egy remek tájszólása, akkor azt hiszem, már elég sokat elmondtam… :thumbsup:

Ami még mindenképpen ide tartozik: az az _eszméletlenül jó(!!!)_ magyar szinkron! :sör: :bor: :pálinka:

:-)

Nagyon szeretném pontosan felsorolni, hogy melyik szereplőnek ki a magyar hangja, de sajnos, nem találtam ehhez hiteles forrást a neten… :-/

Mindenki remek: de az Ernie-t szinkronizáló színész egyszerűen zseniális – szerintem (és talán nem tévedek), próbálja visszaadni az eredeti akcentus hangulatát, és abban is biztos vagyok, hogy bitang jól csinálja… :-)))

Sokszor már azon röhögök, _ahogy_ mondja, nem csak azon, _amit_ mond…:-D

És a sorozat fordítója is kitett/kitesz magáért, el kell ismernem. :respect:

Ugyanis a Teknősember mindig el is nevezi az aktuális megmentendő állatot – és a nevek piszok jók magyarul (is). :sör:

– Halattomos: egy aranyhalakat dézsmáló mosómedve

– Vakond Túró Rudi: vakondokat a kertből kiásó róka

– Hódító Vilmos: egy bánya tartógerendáit megrágó hód

:-)))

Egyébként Ernie meg tiszta őrült: olyan helyekre megy be (fertőzött tavak, olajszennyezett mocsarak, olyan tavak, amik tele vannak dobálva hegyes vasakkal, éles üvegekkel, szöges deszkákkal…), ahová (bocs, Teknősember :sör: ) épeszű ember nemhogy nem menne be, hanem mérföldekre (csak amerikai sorozat, nem?! ;-) ) el is kerülné!

Ráadásul puszta kézzel! Egy nyamvadt, 30-40 centis ág (mert botnak nem bot…) szokott a veszélyesebb eseteknél nála lenni, de egyébként puszta kézzel kap el mindent!

Hja, a mérgeskígyókat is… Meg az aligátorteknősöket… :eeekkk:

Néha akadnak segítői is, mint Neal James, aki a fenti verset/dalt írta róla, és még pár jóbarát – akik Ernie-hez hasonlóan kedves, egyszerű, vidéki srácok. Akik mondjuk, fogorvoshoz járással nem nagyon töltik az idejüket…  :-))))))))))

 

Jelenleg „A Teknősember kalandjai” a kedvenc dokurealitym, nincs mese!

:yeyeyeyeyeyeyeeee:

:-)


UPDATE: Azóta az egyik epizódban a Teknősember elmondta, hogy miért nincs meg az összes foga.
1995-96 körül motoros fűrésszel egy fát gallyazott, amikor az vágás közben megcsúszott, és az arcába csapódott... Gyakorlatilag szétvágta a fél fejét, 189 öltéssel varrták össze, hogy újra ember legyen.
Csoda, hogy egyáltalán túlélte...

Downton Abbey s01e01-e04

(Lehet, hogy van, aki szerint egy poszton belül nem „illett volna” a Teknősembernek megelőzni a Abbey-t, de most így jött ki belőlem a téma. ;-) )

Nos, én is kénytelen vagyok behódolni és fejet hajtani a Downton Abbey előtt, nincs mese. :respect:

István már kapacitált rá egy ideje :sör: , de addig nem vitt rá a lélek, amíg Katicám el nem kezdte rágni a fülemet. :pusssz: :-)

…és belátom, hogy én vesztettem volna, ha továbbra is „makacskodok”. :meaculpa:

Már az első rész után azt mondtam (mármint: én! :eeekkk: ), hogy ezt néznünk kell tovább, és ebben az ütemben, azt hiszem, hamar letudjuk az első évadot (hét rész).

Oké, eleinte folyton-folyvást eszembe jutott a legendás „You Rang, M’Lord? – Csengetett, Mylord?”, és a Downton Abbey minden helyzetét-jelenetét azzal hasonlítottam össze.

(Ezt vajon hogyan mondaná Mr. Stoakes? Hogy csinálná a helyében Mr. Twelvetrees? Mabel, hazaviheti a krumplihéjat! Az öregem ki fog ugrani a bőréből… :-)))))) )

De aztán láttam, hogy ugyanarról szól (urak és szolgák), ám mégis másképpen – és bár nem olyan fergetegesen humoros, viszont legalább annyira jó és élvezetes! :thumbsup:

Most, a negyedik rész után ébredtem rá/ismertem be magamnak, hogy már szorítok egy-egy szereplőért, és fontos nekem, hogyan alakul a sorsa. :respect:

Mindenki remek karakter ebben a sorozatban: de talán két-három szereplőt mégis kiemelek, csupán egyéni elfogultságom miatt.

Maggie Smith (Grantham özvegy grófnéja): egyszerűen zseniális az öreg hölgy! :respect: Imádom a csípős beszólásait, a szarkasztikus humorát, egy-egy száz szónál is ékesebben beszélő arcizomrándulását. Zseniális. Imádom. :megarespect.

Jim Carter (Charles Carlson főkomornyik): nagyon erős egyéniség, igazi „ura” a háznak, miközben tisztelete megkérdőjelezhetetlen az ház igazi urai felé. Bölcsen és határozottan kormányozza a ház „hajóját”. Végtelenül szimpatikus. :respect:

Sophie McShera (Daisy Robinson konyhalány): nem lehet nem imádni, ezt a kis riadt, pislogó, drága verebet. :respect: Aki naív és ártatlan, riadt szemű és tiszta, csodálkozó arcú – és árad belőle valami végtelen báj. Nagyon szeretem. :respect:

Nem ennyire külön kiemelten, de mindenképpen meg kell említenem még két embert, akit nagyon kedvelek: Hugh Bonneville (Grantham grófja) és Dan Stevens (Matthew Crawley, Grantham örököse).

Valahogy olyan lélekemelő őket látni: két egyenes, becsületes, derék, tisztességes ember, akikért az egyszeri néző örömmel, és tiszta szívvel szorít, és arra gondol: „bár ilyen lenne mindenki, mint ők!”.

:respect:

Egy remek családi sorozat. „Asszonnyalnézős.” (Ha nem jött volna le… ;-) )

:thumbsup: